Egy izraeli páncélostiszt élete

Ez a különleges könyv egy páratlan életút összegzése, amely a vajdasági Bajmoktól vezetett az 1973-as háborúban kulcsszerepet játszott izraeli 600. páncélosdandár parancsnokságáig.

A szerző 18 évesen, 1952-ben a harckocsizókhoz bevonulva kezdte meg sok évtizedes katonai pályáját az izraeli fegyveres erőknél. Részt vett négy nagy, sorsfordító háborúban, amelyek egyes epizódjai nagy hangsúlyt kapnak a könyvben: az 1956-osban (ekkor harckocsija telitalálatot kap), az 1967-esben, majd már dandárparancsok-helyettesként az 1967–1970-es, ún. „felőrlő” háborúban. Katonai karrierjének és egyben e könyvnek is drámai csúcspontját az 1973-as háború jelenti, amelyben az M60-asokkal felszerelt 600. páncélosdandár parancsnokaként harcolt a Sínai-félszigeten egy nagyon fontos terepszakaszon. Minden szépítés nélkül, forrásértékűen és részletesen számol be ezekről a kritikus napokról, amikor Izrael léte forgott kockán. A hadosztályparancsnoka nem más volt, mint Ariel Saron, későbbi miniszterelnök.

Nagy erénye a könyvnek, hogy egy különlegesen energikus, a katonai hierarchia szinte minden szintjét megjárt ember személyes tapasztalatain át pillanthatunk be a teljesen egyedi izraeli katonai kultúrába, a fegyveres erők és a társadalom különleges viszonyába, érthetünk meg valamit a döntéshozatali mechanizmusokból, a személyiség szerepéből, és persze ott lehetünk a szerzővel egyes kritikus hadmozdulatoknál is. És mindeközben megismerhetjük azt a mifelénk ma már szokatlannak ható lelkesedést, azonosulást, patriotizmust, amely felépítette és megvédte új hazáját.

A szerző Révész Tamásként született 1934-ben az akkor a Jugoszláviához tartozó vajdasági Bajmokon, méghozzá egy igen jómódú, mezőgazdasággal foglalkozó családban. A terület 1941-ben visszakerült Magyarországhoz, és a háborús időkre való tekintettel a család hamarosan Budapestre költözött. Itt érte őket 1944–1945 rettenete, ami számukra az állandó életveszélyt jelentette zsidó származásuk miatt. A kis Tamás egy zagyvarékasi családnál vészelt át pár hónapot, majd végül édesanyjával és bátyjával Rákoshegyen találtak menedékre, ahol valamikor 1944 decemberében haladt át rajtuk a front, ami számukra a megmenekülést jelentette. Ezután megpróbálták újrakezdeni az életüket a Jugoszláviához visszakerült Bajmokon, de végül hosszas viták után 1948-ban kivándoroltak Izraelbe.

A hadseregtől leszerelve a szerző életében újabb drámai csomópontok következtek: így a boszniai háború idején, sokszor életveszélyben mentette a helyi zsidóságot az 1990-es évek első felében. Az életútja körbeért: így lett megmentettből megmentő. Könyve nem csupán a közelmúlt hadtörténete szempontjából izgalmas olvasmány, élettörténete az emberi élni akarás és életszeretet inspiráló és lenyűgöző példája is.