Az erőd

Előnézet

Przemyśl ostroma, 1914–1915

(5 vásárlói értékelés)

Készleten

4875 Ft
Cikkszám: 9786155583384 Kategória: Címke:

Przemyśl 1914–1915-ös ostroma az első világháború során jelentőségét tekintve Sztálingrád 1942–1943-as, második világháborús ostromához fogható. Przemyślnél a cári Oroszország hadereje támadta az Osztrák–Magyar Monarchia erői által védett erődrendszert. A Monarchia seregében nagyon sok magyar katona és tiszt harcolt itt, így Przemyśl védelme a magyar történelem szerves része is – ez a könyv a téma első ilyen részletességű feldolgozása.

1914 őszére egész Európa háborúban állt. A harcban álló országok ekkorra már korábban elképzelhetetlen mértékű veszteségeket szenvedtek. Mind a nyugati, mind a keleti fronton az előre kidolgozott, részletes hadműveleti tervekből szinte semmi sem valósult meg, ezek helyett kétségbeesett rögtönzésre kényszerültek a harcoló felek. Nyugaton könyörtelen lövészárok-háború kezdődött, keleten pedig minden szem Przemyśl erődjére szegeződött.

A przemyśli erődrendszer elhúzódó ostroma a leghosszabb ilyen jellegű ostrom volt az első világháború alatt. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege az erőd védelme és a későbbi felmentési kísérletek során összesen 800 ezer főt vesztett. Przemyśl több szakaszból álló ostroma az első világháború egyik meghatározó történéssorozata volt. Amennyiben az orosz csapatoknak sikerült volna áttörniük itt, nyitva állt volna az út előttük Európa középső része felé. Mire az erődrendszer elesett, az erőik már annyira kimerültek, hogy nem tudták folytatni az előrenyomulást.

Nem túlzás azt állítani, hogy az itt történtek meghatározó befolyással voltak Európa további sorsára. A későbbiekben sem az orosz haderő, sem az osztrák–magyar nem tudta igazán pótolni az itt elszenvedett veszteségeket. Alexander Watson könyvének a lebilincselő történetmesélés mellett nagy erőssége, hogy hatalmas és szerteágazó forrásbázisra támaszkodik, illetve hogy a szűkebb értelemben vett katonai történéseket a maguk tágabb társadalmi-emberi kontextusában is bemutatja.

 

ISBN

9786155583384

Kategória

Szerző

Alexander Watson

Fordító

dr. Molnár György

Kiadás éve

2021

Kötés

Keménytábla

Oldalszám

360

Méret

153x235 mm

Súly

700 g

Az erőd termékről 5 értékelés

  1. Zámbó Zoltán

    Kiváló!

  2. dr. Halmai Dávid

    Köszönöm.

  3. Joó András

    Megvagyok elégedve!!

  4. András joó

    Szivesen rendelek, az érdeklődési körömben tartozo témák közül, ez is az!!

  5. hadijatekos.blog.hu

    Nagyon jó ez a könyv, viszont nekem kevés benne a magyar forrás. Mivel a szerző angol anyanyelvű és németül meg lengyelül beszél, ez igazából érthető. Ezen kívül van néhány tézise ami érdekes kérdéseket vet fel, ami számomra pozitív dolog. Hiszen az olvasás végeztével is foglalkoztat a téma.
    1. Conrad von Hötzendorf szerinte is, meg úgy általában az angol nyelvű történész szakma szerint is, a legnagyobb felelőse a Monarchia kudarcainak 1914-15-ben. A vélemény Conradról: totálisan alkalmatlan íróasztal tábornok és szerelmes tömeggyilkos, aki kiérdemelte az oroszok meg a szerbek háláját. Ezt ennyire sarkosan nem látom a magyar nyelvű történetírásban.
    2. A Monarchiában a tartalékos tisztek nem beszéltek a saját nyelvükön kívül semmi más nyelvet, és amikor átvették a korán hősi halált halt több nyelvet beszélő hivatásos tisztek beosztásait, nem tudtak szót érteni a legénységükkel. Hm, a saját nagyapám aki mészáros inas, meg fuvarozó (lovas kocsival) volt, beszélte a magyaron felül a horvátot, (mert a faluban voltak horvátok), meg a németet is mert a munkához az kellett. A korabeli memoárokban is akadnak közkatonák szinte minden szakaszban, akik 1-2 nyelvet eltanultak a szomszédaiktól. Bizonyára volt ebből probléma, de nem hiszem, hogy rosszabb volt a helyzet nyelvi téren, mint a cári orosz seregeben, még a szovjet 1941-45-ös memoárokban is visszatérő elem, az oroszul nem beszélő vörös katonák problémája. Szóval én ezt túlzásnak éreztem a szerző részéről.
    3. Visszavezeti a cári orosz megszálló politikáig a mai orosz-ukrán szembenállást. Ezzel külön aktualitást ad a könyvnek, ez a későbbi polgárháborús szembenállást és az ukrán partizán mozgalmat ismerve szerintem egy fontos vetülete a témának. Viszont erről jelenleg nehéz érzelmileg semlegesen objektíven beszélni, mert nagyon aktuálpolitika.
    A könyv hatására bennem keletkezett hiányérzet miatt, elolvastam Gárdonyi Gézától: A kapitány című novelláskötetet, aminek tökéletesen megágyazott az Erőd. Melegen ajánlom azt is. Újraolvastam Mészáros Vilmos napló kötetének elejét, Ő egy győri ügyvéd/tartalékos tiszt volt aki ott esett fogságba és csak 1922-ben jutott haza. Szóval elmondhatom, hogy nagy hatással volt rám ez a könyv, mindenkinek ajánlom.
    https://moly.hu/konyvek/gardonyi-geza-a-kapitany
    https://moly.hu/konyvek/meszaros-vilmos-emlekeim-az-i-vilaghaborubol

Mondd el a véleményed

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Frissítettük adatvédelmi szabályzatunkat. Oldalunk sütiket használ. Részletek...

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close